Magyarok

Teljesen "véletlenül" ma talált kép

Jénában nagyon régóta létezett magyar társaság, u.n. magyar törzsasztal (ungarische Stammtisch), mivel már a XVIII. század óta tanulnak magyarok Jénában (talán már korábban is). Ezt a régi hagyományt elevenítette fel egyik kinti szaktársam, aki magyar felmenőkkel rendelkezett anyai ágon, kitűnően beszélt magyarul és szeretett volna kicsit még többet magyarul beszélgetni társaival, ígymegszervezte a magyar törzsasztalt az egyik helyi kávézóban, ahová minden szerdán ellátogattunk beszélgetni, együtt lenni. A csoport eléggé szedett-vedett volt: Dorottya Hamburgból jött és az édesanyja magyar volt, de már elhunyt; Olivér, aki Romániából érkezett, és a nagymamájától tanult magyarul, de már több éve Németországban önkéntes; Andi, aki Szlovákiából jött, de Angliában tanul és onnan érkezett Erasmusszal; Judit, aki német, de Magyarországon önkénteskedett, valamint néhányan mi, magyarországi magyarok: Sanyi, aki történész doktorandusz, Anna, aki pszichológiát hallgat a Károlin; Anikó és Evelin, akik az ELTE-n germanisták; Ádám, aki a Corvinuson politológus hallgató, Kinga és Kata szintén a Corvinusról; Barbi, aki az ELTE-n joghallgató. Mondjuk nem vett mindenki részt a Stammtischen, nem is volt akkora kapacitás. Találtam egy magyar sírt a temetőben. (Nem, azért nem vagyunk annyira morbidak – még én se –, hogy ott találkozzunk.)