Welcome to Berlin, Kurbli!

Üdv Berlinben (további képek itt)

Befagyott a Spree (további képek itt)

Szombat reggel az állomáson a Malév bukásával voltak tele a kivetítők, mondom, remek. Mindenesetre a hidegre felkészültem: alul 3 réteg, felül 7. Kissé úgy néztem ki, mint egy megtermett díjbirkózó, de nem baj, legalább nem fáztam (meg). Mert fáztam azért néha, bár sokkal rosszabb lett volna, ha nem varázsolok magam köré meleget. (És nem sütött volna a nap.) Merthogy sütött a nap egész szombaton Berlinben. Csudijó volt.

Itt laktam (további képek itt)

Egyébként Berlin engem leginkább Budapestre emlékeztetett. Mondjuk őszintén szólva a környezetem meglehetősen ingerszegény mostanában, hiszen nem egy metropoliszban élek. (Nem mintha baj lenne.) De jó volt azért kicsit megint metrózni meg mozgólépcsőzni. Hiába, a fővárosok már csak ilyenek.

Kurbli és a TV-torony
(további képek itt)

Igen, szóval kiderült, hogy ha 100 km-t utazom a BahnCard-ommal, akkor ingyen közlekedhetek a helyi tömegközlekedéssel. Köszönjük, Deutsche Bahn. :) Azért a legelső dolgom az volt, hogy ezt megkérdeztem mégegyszer, nehogy ne. A második dolog volt, hogy szereztem térképet. A harmadik pedig az, hogy szállást kerestem. Hát, igen. Merthogy nem tudtam Dia kolijában lakni, mert messze van és nem adtak ágyneműt, így kerestem hostelt. A hostel az olyan, hogy így hátizsákosoknak olcsó tömegjellegű szállás. Kinéztem párat előre itthon, tudtam, melyik hogy hol szeretnék lakni körülbelül (minél közelebb a Museuminselhez), és ott volt vagy négy.

Kurbli időutazást tervez (nagyobban látszik)
(további képek itt)

Az első az egy kollégium lett volna, de az nem is ilyen hostel, meg szólni kellett volna előre meg hasonlók. A második egy szórakozóhely fölött volt, úgyhogy az volt az egyik első kérdésem, hogy ma lesz-e buli. És mivel volt, ezért végül is a Heart of Gold nevű helyre jelentkeztem be. Nagyon kedvesek voltak, fiatalosak, volt ágynemű, 12 €-ba került. Nyolcágyas volt a szoba, heten voltunk. 2 emeletes ágy és négy sima. És életemben először emeletesen aludtam. Szobatársakkal nem nagyon találkoztam, mert más volt az időbeosztásuk. Én kb. nyolckor feküdtem le, mert hulla voltam az egész napos mászkálástól. Alapvetően rosszul alszom, szóval nem volt pihentető az éjszaka, meg hideg volt, de ez nem panasz, csak tény. Érdekes tornamutatványt mutattam be mindig, amikor fel- vagy lemásztam, hiába, egyke nem alszik emeletes ágyon. (És volt egy fekete fiú, aki körmöt lakkozott.)

Kurbli, Marx és Engels (további képek itt)

Mindenesetre másnap reggel svédasztalos reggeli volt. Én pedig magyar vagyok. Ráadásul ketten voltunk, Kurbli se éhezhet. A reggeli a legfontosabb étkezés. Ezzel szerintem mindent elmondtam. :)

S-Bahn (további képek itt)

S-Bahn (további képek itt)

Szombat délután nagyon kellemes volt. Aznap inkább csak városnézésre futotta az időmből, mert gyönyörű idő volt. Álltam a Spree partján (igen, így hívják a berlini folyót), sütött a nap, trombitaszó és madarak szálltak a víz fölött, előttem a Museuminsel, szendvicset falatoztam, idilli volt egyszerűen, leírhatatlan. Egyébként Berlinben tényleg minden sarkon művészbe szalad az ember. A Hauptbahnhofnál rajzoltak, a Museuminselnél zenéltek, a Brandenburgi kapunál színészkedtek. Teljesen véletlenül belefutottam egy tüntetésbe, Putyin mondjon le. Oroszul beszéltek, aztán volt zene is, angolul. Meg túl sok rendőr a tüntetők számához képest. És itt találkozott Kurbli a katonának öltözött fiúval, aki megkérdezte, miért vagyok egyedül Berlinben. Meg hogy meddig maradok. Nem tudom, ez az egyedül Berlinben dolog valahogy többeknek feltűnt. Nekem nem annyira, mármint Kurblival voltam, na.

Rotes Rathaus előtt (további képek itt)

Pergamon-oltár
(további képek itt)

Aztán nagyon hideg lett. És elmentem vacsorázni egy mexikói étterembe, Que Pasa. Hogy miért mexikói? Nem tudom, ez jött szembe. A pincérek is mexikóiak voltak. Érdekes hely volt. Ettem egy paradicsomlevest és ittam egy orosz csokoládét. Azért orosz, mert vodkás. Tequilás nem volt. Caramba. Aztán részegen jókedvűen visszamentem a hostelbe, mert hideg volt és fáradt voltam, ott ittam egy ingyen teát, kicsit csevegtem a pultossal, ami nagyon érdekes angol-német keveréknyelven történt, mert Berlin nemzetközi. Aztán aludtam.

Nefertiti a Neues
Museumban volt
(forrás, mert nem
lehetett fényképezni)

A guide azt mondta a fülembe,
hogy Istar a szerelem és
a háború istennője
(további képek itt)

Másnap svédasztalos reggeli, aztán belevetettem magam a Múzeumszigetbe. Láttam rengeteg barokk, gótikus, román szobrot, szárnyasoltárokat (a terem, ahol csak az volt, kissé fejbecsapott úgy korán reggel), a Pergamon-oltárt, az Istar-kaput, elolvastam az összes ékjeles feliratot és táblát, majd megnéztem a múmiákat is, szemeztük Nefertitivel és olvastam némi ókeresztény pergamendarabkát. Aztán véletlenül beleszaladtam elfele a Collegium Hungaricumba, és az előttem sétáló magyaroktól megkérdeztem, merre kell menni, mert magyarok mindig akkor vannak egy kihalt utcában, amikor kellenek. Ettem egy dönert, Kurbli ivott egy forró csokit, majd hazajöttünk.

Idill (további képek itt)